Gondolatok két flúgos nőszemély tollából.

Régen írtunk már erre a kis blogocskára. Pedig kellene sűrűbben. Hááát viszont ahhoz történések kellenek. És most van egy kevés azthiszem. Szerelem.. hmmm. nehéz téma. Az az igazság, hogy még mindig szeretem, sőőt mondhatni rajongok érte. De másrészt viszont nem érzem, hogy fájna hogy nemszeret. Talán mert érzem, hogy ha nem is szerelmes, azért még fontos vagyok neki? Talán. Erre az érdekes dologra nem tudom a választ. Van most egy "kapcsolatom". Ami még nem igazán nevezhető kapcsolatnak, de fogjuk rá. Őszintén szólva kedvelem őt, sőt azt hiszem kicsit szeretem is, de azt a másik embert egyszerűen nem tudom kiszorítani a szíwemből. Próbálom mondani magamnak, hogy minden rendben van és, hogy szeretem a "pasimat". Talán ha bebeszélem magamnak, és beleszeretek, akkor könnyebb lesz. Talán. Nemtudom. Mindenesetre végülis szeretem mint embert, de teljesen 100%.ig szerelmes nem vagyok. Talán egy kicsit, de nem teljesen. Talán általa sikerül kivernem a fejemből és a szíwemből a másikat. Bár kétlem. :/ De ő meg annyira szeret, és nem akarom megbántani, nem akarom hogy rossz legyen neki, és kihasználni sem akarom, mégis azt hiszem valamilyen szinten ezt teszem épp. Azért csak valamennyire, mert ha nem is teljesen, de kicsit azért szeretem.

Bocsi, ha értelmetlen lett, de ki kellett írnom magamból.

Puszi nektek.

By: A.

Nagyon szeretem és nagyon rossz, hogy ő nem ugy tekint rám. :(:(:(

Neki csak barát vagyok, és ez a barátság fontosabb neki, mint egy kapcsolat. :/

Kicsit szétszakadtam.Van barátom.Akit nem szeretek.Van egy srác,aki nagyon tetszik,és ez kölcsönös,de valami miatt nincs semmi.És ott van az ex...akit még mindig szeretek...Beteg állat...Istenem,nagyon nagy szemét vagyok...De megpróbálom vele...mármint a jelenlegi barátommal.Még annyira friss ez,hogy hátha majd kialakul bennem is valami...csak ez nem így megy.az lenne a tisztességes,hogy elmondom a barátomnak a tényállást.de hát nőből vagyok,méghozzá elég csélcsap fajtából.Így egyenlőre nem teszek semmit...Aztán várom az isteni csodát.najó,nem,de húzom halasztom,holott tudom hogy mi lenne a helyes.az a baj,a jelenlegi kapcsolatomban,hogy kicsit erőszakos a fiú.tehát meg akart csókolni.nem engedtem.és addig addig húzott,szorított,hogy egy szájrapuszit kicsikart,holott ellöktem...mindegy..áhhh.halál..

Az bizony,de még mekkora.

A tegnapi este,hát hogy is mondjam,elég érdekesen alakult,de egy valamit mostmár biztosan tudok.Csók csók után,majd fulladás egy durva,ismeretlen arctól.Két ismeretlen,két ismerős.Jó arány.Három fiú,egy lány.Szintén csak jó arány.Egyetlen fiú volt,akit nem tudott überelni a csaj.Nem ittam(eleget).Annyit nem,hogy részeg legyek.Szédültem tíz percig,ezzel a mandulalikőr,bor,viszki hatása letudva.

Így hát e felelőtlen viselkedést,kizárólag a felszabadult állapot számlájára írtam.

Egyetlen bánatom,a még el nem feledett szerelem.Mással voltam,mást csókoltam,de folyamatosan az Ő arca járt a fejemben.De ő csak a barátságom akarja.Így hát elhatároztam,nem futok olyan vonat után,ami nem vesz fel.

Azthiszem ennyi,legyetek rosszak.

By.:D

Van ez a srác ugye, aki már akkor akart velem járni mikor volt barátom. Jófej, aranyos és jól érzem magam ha vele beszélek. Viszont tegnap este történt egy fordulat. Vagyis nem is egy. Felvett a volt csaja és mondta, hogy ő még kicsit szereti a srácot... és hogy ki akarja deríteni, hogy hazudott e neki.. nah és szóval mondott érdekes dolgokat erről a gyerekről. Megbeszéltem ezt a sráccal, nevezzük G-nek. Szóval azt mondta nekem G, hogy ő csak engem szeret és hogy sose mondott olyanokat annak a csajnak, mint amiket ő állít. Azt mondtam hogy jó, és hittem G-nek. Remélem jól tettem. Aztán a másik fordulat az volt, hogy miután G lelépett msnről, rámírt egy régi nagyon jó haverom. És közölte, hogy nagyon nagyon szeret, és alig várja, hogy érettségi után Pestre menjek tanulni, mert akkor sokat lehet velem. Nem mondott még nekem ilyet soha, ezért nem tudtam, hogy igazat mondd e. Gyanakodtam és ezt ő is érezte. Kérdeztem hogy szivat e, azt mondta, hogy nem. Azt mondta mindig is fontos voltam neki, csak sosem mondta ezt igy ki. Kérdeztem ivott e valamit, azt állította nem ivott semmit. Na igy már végképp nem tudom mit csináljak. Azt mondta, hogy amig nem leszek a barátnője, addig lesz neki 1-2 csaja, de ha akarom, akkor egy sem lesz addig. Nagyon furcsálltam és ezt meg is mondtam neki. Rosszul érezte magát, hogy nem hiszem el neki ezt, de mégis megértett. Szerintetek csak szivított? Mondjátok meg mi a véleményetek erről, mert én már nem tudom.

Köszi előre is. ByeBye. :)

Komolyan mondom, hogy egyszerűen már nem értem a pasikat. Ugye a szilveszter csodás volt. Együtt töltöttük azt a napot. Meg a következőnek a felét. Nagyon nagyon jóh volt. De ezek szerint neki mégsem annyira. Vagy már nemtudom. Hazament. Beszéltünk msnen. De már nem ugy, mint előtte. És ez nekem rossz volt nagyon. Gondolom neki is. Mondogatta, hogy szeret és hogy hiányzom és hogy milyen jóh volt mikor velem volt. Nemtudom mit gondoljak és mit higgyek. Egyik nap közölte, hogy nem akar elveszíteni, de ugy érzi nem kell neki senki. Kérdeztem, hogy akkor most mi van? Azt mondta, hogy ő se tudja. Kicsit kétségbeejtő volt. Nem esett valami jól, amit mondott. Tudtam, hogy nem voltam neki elég jó. Tudtam, hogy akkor csalódott bennem, mikor velem volt. Én hiú, hittem a csodákban. Hittem abban, hogy egy ilyen srác szerethet engem. Nah szóval, azt mondta gondolkozik és majd megmondja mit is akar. Másnap közölte, hogy már nem szeret és hogy VÉGE. Egy világ dőlt bennem össze. Pedig már rákészültem. Az előző után tudtam, hogy ez jön, de mikor kimondta mégis váratlanul ért. 2 éjszakán át csak sírtam és bánkódtam és azon törtem a fejem, hogy vajon mi volt amit elrontottam. Nem tudtam. Nem értettem miért tette. Még most sem értem. Ő sem tudta megmagyarázni, hogy már miért nem szeret. Ugy értem, hogy miért változott ez az érzés ilyen gyorsan másra.

A lényeg az, hogy most szabad vagyok, és fogalmam sincs mit kezdjek magammal. Ugy érzem egyenlőre nem kell senki. Van egy srác, nagyon kedves srác, aki szeretné, ha a barátnője lennék. Nem tudom mit akarok. Nem szeretem ugy, mint ő engem. Mit tegyek? Majd megszeretem idővel? És ha nem? Nem akarom megbántani. Nem akarom, hogy fájjon neki. A volt barátom miatt is elég rossz volt neki, mert már akkor is szeretett volna megkapni, mikor volt barátom. És most szabad a pálya. De nem tudom mit tegyek. Nem tudom mit akarok. Remélem hamarosan tisztázom ezt magammal. 

Miért jó ez neki,hogy szakadna az ég arra a magasan hordott...khm...szóval azthiszem nemtudom mi fog történni.Várok,időt adtam neki,most csak az ujjaimat hallom kopogni a billentyűzeten.Tulajdonképpen ez a srác tökéletes/tökéletlen példája az ideálom ábrázolásának.Magas,vékony,barna,enyhén hosszú haj,baba arc,hatalmas barna szemek,és angyali mosoly,ami mögött maga az ördög búvik.Szenvedélyes,vicces,okos,bájos,menő.Ez utóbbi nem éppen a kedvenceim közé tartozik,de ha már adta a jóisten,fogadjuk el,és még csak véletlenül se próbáljuk meg megváltoztatni.Legalábbis ne túl észrevehetően.A probléma csupán annyi,hogy nemtudja mit akar.Azthiszem szeret.Azthiszem én is őt,csak annyi a probléma,hogy nincs semmi.Csókok,ölelések,vágy,sóhaj,de semmi más.Nem,félreértés ne essen,nem ARRA gondoltam.Csupán arra,hogy nem vagyunk együtt.Vagy ahogy mondják,nem járunk(gyűlölöm ezt a szót).Próbálom nem siettetni,tolerálni a bizonytalanságát,de az én időm is véges,jelentkezők pedig akadnak bőven,csak hogy ne legyek nagyképű.xDHétfőn,találkoztunk.Le akartam zárni,elmondani neki,hogy nem,ezt én így nem akarom.Nem ment,egyszerűen képtelen voltam rá.Annyira de annyira vágytam a csókjára,az érintésére,hogy nem voltam képes ellenálni,és ő ezt nagyon jól tudta...Többször meg akart csókolni,nem engedtem.Érezte rajtam hogy mennyire szenvedek,próbálta megtörni a jeget,de sikertelennek bizonyult próbálkozása.És végezetül csúnya búcsú,szemét köcsög vagy címszó alatt.Kétségbeestem,jobb nem jutott az eszembe,így hozzávágtam a fejéhez ezt a bájos jelzőcsokrot.:DMegbántam.De már úgyis olyan mindegy.Szóval,szó ami szó,szeretném ha leírnátok,ti mit tennétek a helyemben.Mit tennétek,ha szeretnétek valakit,aki állítólag viszont szeret,és az nem hajlandó a kavarás szintjén túllépni.Várnátok,vagy hagynátok,és más után néznétek?

Előre is köszönöm:)

Kedves mindenki,Magyarországon lennék,immáron szerdán múlt egy hete.Vagy kedden,oly mindegy.Szóval,szó mi szó,összesűritettem a célszeméllyel egy kis összeröffenést.Jól sült el.Azthittem,tévedtem.Hideg volt,minusz nyolc fokban sétáltunk,zuhogó hóesésben.Az arcom lefagyva,búcsúzáskor én,ismétlem ÉN adtam egy puszit,ami a szájára ment,teljesen véletlenül.Én kis naív azt hittem ő kezdte.Szörnyű.Na aztán három nappal később újra találkoztunk.Beszélgettünk,stb stb...semmi.Hova a jó francba sietek,te jó ég,valaki üssön le,és orditsa a fülembe,"Nem,ez nem így működik"...

Oh,majdhogynem kimaradt a szórásból a Boldog Karácsonyt sablon,és kellemes husvéti ünnepeket.Najó,ne szaladjunk előre.Akar tőlem valamit.Csak én rohanok,valahová,kitudja hová.Sürgetném,nem hagyja,de engedni sem akar.Ráadásul számonkér,látatlanban féltékeny,és mindezt oly brutális ideggel tüzdelve,hogy hajam tépem tehetetlenségemben.Kedden felhívott a házukba.Nemmentem.Azt mondta,majd legközelebb akkor.Visszakérdeztem,"Lesz legközelebb?" erre ő,"miért,nemlesz?" mindehhez s kétségbeesett elragadó őzikeszemek.AGYFASZ.Szóval feldúlva,kis pálinka hatása alatt,viszontolvasásra kedves nép:)

Éjjel, nappal csak ő jár a fejemben.Elképzelem, ahogy velem van, ahogy átölel, ahogy megcsókol. Mikor lefekszem, csak azt várom, hogy álmomban lássam őt. Beteges? Lehet. Nem tudom. Egy dolgot viszont biztosan tudok... Mégpedig az, hogy ennyire még soha nem szerettem senkit. Éjjelente csak fekszem az ágyon és merengek. Vajon alszik már? Ha nem alszik, vajon mit csinál? Vajon rám gondol? Hogy van? Mit érez? Valóban szeret? Ugye nem ver át? Áhhhhh. Hülyesééég. Szeret és ezt ki is mutatja. Érzem, hogy szeret. Hülyeségeken ne filózzak. Mondták már páran. Próbálom betartani.

Karácsony a szeretet ünnepe. Sajnos most nem lehet velem, de nemsokára. Együtt töltjük a szilvesztert. Már nagyon várom, és ő is. Legalábbis ezt mondta.

Na jó, abbahagytam.

Kellemes Karácsonyt kívánok mindenkinek! D. nevében is. :)

By: A.